Néhány szó a Sivananda központról: a Sivananda jóga egy tradicionális vonalat képvisel a manapság ismert és alkalmazott jógapalettán. Szigorú szabályok, rend és fegyelem jellemzi, és világszerte vannak központjai. A világ minden tájáról voltak tanítványok a farmon, Új-Zélandtól Portugáliáig. Még egy félig magyar lánnyal is találkoztam. (aki nem hitte hogy egy vegetáriánus magyar létezhet!!! J) Hamar összebarátkoztunk sokakkal hiszen együtt keltünk (5.30 órakor…), meditáltunk, ászanáztunk, dolgoztunk, pihentünk, ettünk-ittunk, szenvedtünk, nevettünk. A napirend ugyancsak szigorú volt, nem sok idő maradt arra, hogy a jógán kívül bármire is egy gondolatot fecséreljünk. 5.30kor ébresztő, kellemes csengettyűre és énekszóra (Ohm namah sivaya), amit az egyik szerencsés barátnőm Serena kapott karma feladatként JSzegényke minden reggel énekelve és csengettyűt rázva barangolt (még sötétben) és énekelve ébresztgette az álmos népet. 6-tól meditáció, majd rövid előadás, 8tól ászana és pranayama gyakorlás 10ig. Majd következett a legszebb egy óra, a reggeli-ebéd, ami igazán isteni indiai konyha volt. 11től karma jóga, tehát önzetlen munka, ahol jómagam a kertészeti feladatokat végeztem, aminek örültem, kivéve mikor egy követ mozdítva bébi csörgőkígyóra leltünk. (Én aki max. állatkertben láttam ilyesmit!) Ezután a nap egyetlen pihenője, 1 óra, amikor kénytelenek voltunk az aznapi házi feladatokat csinálni. Majd jöttek a Bhagavad Gita, anatómia, filozófia órák és a délutáni ászana-pranayama gyakorlás egészen 6ig. 7től vacsi és utána ismét meditáció – szatszang és időnként szórakoztatásunkra egy-egy zenei előadás, vagy tánc. Visszagondolva gyönyörű napok voltak ezek, ám ott néha felmerült bennem, hogy tényleg önként jöttem én ide???? Folyt.köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése